A fájó tény

Nyolcvankilenc éve történt,
Mi szívünkben mély nyomot hagyott,
Nyolcvankilenc éve történt,
Ami egy nemzetet eltiport.

Felvidék Szlovákiában,
Kárpátalja még Ukrajnában,
Délvidék most szerb kéz alatt,
Mindez fáj Nagy Magyarországnak.

Erdély és Székelyföld sem az,
Ami volt a sok-sok év alatt.
Romániban vannak már,
De magyar s magyar közt nincs határ.

Hiába más országban még,
Védjük majd ha minden visszatér.
Igazságtalanok voltak
Egyszer Trianonban az urak.

Magyarok itták meg a levét,
Mindenki tudta, hogy nagy a tét.
A kijelentés napján gyász volt,
Az egész országban csend honolt.

De minden magyar szív tudta,
Ez mind csak mások akarata.
"Magyar volt, magyar lesz!"-tudják,
S a mai napig ezt harsogják

Legyünk büszkék mi magyarok,
Mert mik vagyunk? Halhatatlanok.
A világ sosem feled el,
Mert mindenért kiállunk ha kell!